Tőről metszett kettős mérce

A Mandinert ("polgári underground") megalakulása óta egy irritáló, dölyfös, felsőbbrendűségi tudattól vezérelt rettenetes önteltség, lenézés, kioktatás jellemezte a polgári oldal irányában is. Azonban a kormányváltás óta, de különösen az utóbbi hetekben, hónapokban egyértelművé vált, hogy a Mandiner végérvényesen hátat fordított a polgári oldalnak és vitathatatlanul a harcos ellenzéki médiumok népes táborát kívánja szaporítani a jövőben. Ennek lehet egyrészről oka a Mandiner-szerzőkbben meglévő zsigeri frusztráltság, hogy habár ők magukat tökéletesnek és tévedhetetlennek képzelik, nekik mégis csak a pálya széléről, a kispadról való óbégatás jutott. Másrészt nyilvánvaló, hogy az Index szerkesztőségi elveinek kényszerülnek folyamatosan megfelelni, mely szerkesztőségi elv tömör és egyszerű: "Orbánt és a Fideszt minden lehetséges módon le kell járatni, el kell lehetetleníteni". Aki pedig ezt a roppant egyszerű elvet nem képes felfogni, vagy nem hajlandó beadni a derekát, az ne számítson arra, hogy az Index címlapjára kerül ajánlásra. (Persze az Indexnek is van annyi esze, hogy néha napján betegyen egy-két díszjobboldali blogot is.)

De térjünk rá, hogy hol is itt a manipuláció! Hiszen bármelyik médiumnak joga van irányt váltani. A balliberális oldal a Debreczeni József, Hont András, Dávid Ibolya vagy inkább a komplett egykori MDF esetében már kitűnően alkalmazott és csúcsra járatott technikát alkalmazza a Mandiner esetében is. Véres kardként mutatják körbe, hogy lám-lám az értékek mentén politizáló és gondolkodó bezzegjobboldaliak, mérsékelt européer értékkonzervatívok milyen élesen elhatárolódnak a csúnya gonosz fasiszta fideszes tempótól. Persze a balliberális oldal óriási médiafölényét kihasználva akár hosszú évekig is képes elhitetni az emberekkel, hogy bizony a rendes jobbosok ugyanúgy utálják a Fideszt, mint mi balosok. De aztán a végén mindig kibújik a szög a zsákból és csak lelepleződik a régi bolsevik trükk: mert a Népszabadság, Népszava, 168 óra vagy a Hírszerző publicistáját, Gyurcsány Ferenc krónikását, illetve Szilvásy György mellett a vádlottak padján csücsölőket már nem lehet többé jó konzervatívnak beállítani. Kérdés, hogy a Mandiner vissza tudja-e még rántani a gyeplőt a fent vázolt ösvény bejárása előtt, de talán az igazi kérdés az, hogy akarja-e egyáltalán.

„A Fideszt segítette az amerikai, akinek durván beszólt Deutsch Tamás” – üvölt ránk az Origo abszolút népszavásra sikeredett címlapja. Hiszen az amúgy témaválasztásában, hangvételében is rendkívül pártosra sikeredett cikkből is kiderül, hogy Thomas Melia a National Democratic Institute (NDI) nevű, a demokratikus átalakulásokat világszerte segítő szervezet egyik munkatársaként nyújtott segítséget több mint 20 évvel ezelőtt (!!!) a rendszerváltás idején létrejött pártoknak az első szabad választásokra való felkészülésben. Tehát nem kiemelten a Fidesznek, ahogy azt a cselédsajtóban megszokott címválasztás sugallja, hanem általában a rendszerváltáskor alakulóban lévő pártoknak. Aztán nagybetűvel hirdeti az Origo újabb manipulatív mondatát: “Egy Fidesz-alapító szerint nagy valószínűséggel Deutsch is találkozott Thomas Meliaval.” Nem mintha bármilyen dehonesztáló tartalma lenne egy ilyen esetleges 20 évvel ezelőtti találkozónak, hiszen ettől még ugyanolyan jogos  marad a deutschi kirohanás a dölyfös, felsőbbrendűségi küldetéstudattól vezérelt amerikai lenézés és kioktatás ellen.  Azonban ez a bizonyos Fidesz-alapító nem egy szinte ismeretlen névtelen még most is fideszes figura, hanem Fodor Gábor, csak ugye mennyivel nagyobbat üt azt írni, hogy még egy Fidesz-alapító is beleköp Deutsch levesébe, mint kimondani a pőre valóságot: ez a Fidesz-alapító az a bizonyos Fodor Gábor.

Tulajdonképpen mondhatnánk, hogy ilyen “csekély” szintű manipulálással, propagandisztikus téma- illetve címválasztással, tendenciózus mondatfűzéssel nem is érdemes foglalkozni, hiszen manapság mindennapos, és ilyen bármelyik médium esetében százával fordul elő, nem egy kirívó eset. Valóban nem. Azt gondolom, hogy az ilyen jellegű csúsztatásokat lehetne akár a szenzációhajhászás számlájára is írni, ha nem lenne égbekiáltó a trend, hogy a tények kozmetikázásának népszavás tempója a magát egyébként független, pártatlan, objektívnek hazudó Origo és társai esetében rendre, szinte kivétel nélkül mindig a Fidesz lejáratása érdekében történik.

Pár héttel ezelőtt a győri időközi választáson nem a Fidesz jelöltje győzött, hanem egy független. Óriási üdvrivalgás tört ki szinte a teljes magyar médiában, az össszes szerkesztőségben láthatóan pezsgőt bontottak, hangosan ünnepeltek, mindenki címlapon hozta a számukra jó hírt. És valljuk be, okkal voltak olyan büszkék, hiszen a kormány megroppanó népszerűségét egyedül a brutális túlsúlyban lévő rendkívül agresszívan támadó ellenzéki médiumoknak köszönheti.

Most a hétvégén Budapesten tartottak időközi választást, ahol a Fidesz jelöltje óriási fölénnyel nyert. Nem meglepő módon most elmaradt az ünneplés, sőt a régi jó fegyvert, a tudatos és módszeres agyonhallgatást választották ezúttal is az elvtársak.

De az egészben nem is ez a legelképesztőbb, hanem az, hogy a győri választási eredményekről a Magyar Nemzet és a HírTv nem számolt be, ami egyáltalán nem ördögtől való, viszont az Index címlapján hirdette és fröcsögött a kormánypárti médiumokra, hogy micsoda aljas pártszolgálatosok. Most az Index agyonhallgatja, hogy agyonhallgatta a fideszes győzelmet. Pedig az egyik esetben bevalottan pártközeli médiumokról van szó, míg a másik próbálja ezt tagadni...szerencsére egyre nehezebb így.

Világszintű jelenség, de kis hazánkban kiváltképp agyonsulykolt és minden létező csatornán ügyesen terjesztett tévhit, hogy a liberálisok a szükreállomány, az igazi magaskultúra, a tehetség egyedüli képviselői. Mantraszerűen ismételgetik, hogy az igazi értelmiségi csak liberális lehet, hiszen "a szellem természete megkívánja ezt" (idézet Bakács Tibortól), valamint hogy a konzervatív oldal petyhüdt, mucsai posvány. Holott ez nem igaz, annak ellenére nem igaz, hogy a liberálisok gazdasági és médiabeli fölényüket kihasználva minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy saját liberálisaikat hozzák helyzetbe. A következőkben olyan világhírű még élő vagy a közelmúltban elhalálozott magyarokra hozok példákat, akiknek konzervatív világszemlélete köztudomású.

1. A leghíresebb magyar operatőr: az Oscar-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett Zsigmond Vilmos

2. Az egyetlen világhírű, hollywoodi producer: Andrew Vajna, jelenleg kormánybiztos

3. A leghíresebb magyar forgatókönyvíró: Joe Eszterhas

4. A leghíresebb magyar filozófus: Molnár Tamás

5. Az egyetlen világhírű magyar történész: John Lukacs

6. A leghíresebb magyar közgazdász, az euró atyja: a Corvin-lánccal kitüntetett Lámfalussy Sándor (Orbán Viktor tanácsadója, Heti Válasz szerkesztőbizottsági tagja)

7. A leghíresebb magyar származású, külföldi politikus: Nicolas Sarkozy

8. Az egyetlen világhírű magyar építész: a Corvin-lánccal kitüntetett Makovecz Imre

9. A világhírű fizikus: a Corvin-lánccal kitüntetett Teller Ede

10. A leghíresebb magyar kémikus: a Nobel-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett Oláh György

11. Az egyetlen világhírű magyar pszichológus: Csíkszentmihályi Mihály

12. A leghíresebb magyar matematikus: a Corvin-lánccal kitüntetett Lovász László

13. A lehíresebb magyar sportolók, az Aranycsapat még élő és nemrégiben elhunyt legendás tagjai: Puskás Ferenc, Grosics Gyula, Buzánszky Jenő

Még véletlenül se szeretnék konzervatív felsőbbrendűséget hirdetni, csak a fenti példák jól mutatják, hogy éppen ideje lenne elvetni a közkeletű liberális kultúrfölény nevetséges dogmáját és büszkének lenni arra a rengeteg konzervatív magyarra, akik tehetségükkel öregbítették hazánk hírnevét a világban.

 A Fidesz csak visszakapja, amit Gyurcsány alatt művelt... Megint tudatosan hamisít és manipulál a külföldi lakájmédia oszlopos tagja, az Economist. Ugyanis az őszödi beszéd és egy bevallottan elcsalt választás után döntött úgy a Fidesz és a KDNP, hogy Gyurcsány felszólalásainál kivonul, de még ekkor is a frakcióvezetők teljes mellbedobással képviselték a két ellenzéki pártot. Ráadásul a Fidesz és a KDNP folyamatosan és aktívan részt vett a parlamenti és bizottsági munkában. Ezzel szemben az MSZP és az LMP házszabályellenesen a törvénykezési munkából teljes mértékben kivonják magukat, sem a parlametni, sem a bizottsági vitában nem vesznek részt. Ráadásul se őszödi beszéd, se csalás nem indokolja tettüket. Így az Economist részéről az egész nem több ócska bolsevik trükknél.

Aki nem hiszi, hogy egy tekintélyes gazdasági lap ismételten szándékosan ennyire durván hamisít és csúsztat, az itt olvashat összefoglalót a cikkről:

http://index.hu/belfold/2011/04/07/az_economist_szerint_visszakapja_a_fidesz_amit_gyurcsany_idejen_csinalt

Pár napja történt, hogy a NAV és az Országgyűlés Hivatala úgy értelmezték a 98%-os különadóról szóló törvényt, hogy az országgyűlési képviselőkre nem vonatkozik, mivel az ő jogviszonyuk nem számít munkaviszonynak. Ezt a magyar média szinte teljes egésze jó cselédmédiaként igyekezett úgy beállítani, hogy a csúnya gonosz kapzsi kormányunk minden szerencsétlen ártatlan emberrel megfizetteti az adót, csak saját magukkal nem, a korrupt és fasiszta kormány már megint saját kasszára dolgozik.

Holott Kósa Lajos sajtótájékoztatóján azonnal jelezte, hogy a jogalkotó szándéka szerint az adó mindenkire vonatkozik, és ha a jogértelmezés másként látja, természetesen módosítani fogják a törvényt.

Vadász Iván és még számtalan adószakértő értetlenül állt a jogértelmezés előtt, hiszen a képviselők jogállása TB- és nyugdíjügyekben is munkaviszonynak minősül, valamint a jogalkotó egyértelmű szándéka is erre irányult. Azonban ők is felhívták a figyelmet, hogy probléma egy szál se, hiszen a jogalkotó jelezte, hogy a törvényt módosítani fogják.

A dolog további pikantériája, hogy a különadó ráadásul csak MSZP-s és SZDSZ-es képviselőket érint.

A magyar média mindezek ellenére 100 emberből 99-cel sikeresen hitette el, hogy a gaz magyar kormány megint lebukott rút gonosz korruptságával.

Manapság egyre többen rettegnek Lendvai Ildikótól Mesterházy Attiláig, az MTV1-től a TV2-ig, a Klub Rádiótól az ATV-ig azon, hogy mi is lesz, ha visszatér a patás ördög. Szorgalmasan végzik munkájukat: rémisztgetnek, félelmet keltenek, mert őket ezért fizetik, nem is rosszul. Ők csak ehhez értenek, de ehhez nagyon.

A fizetett rettegők és rémisztgetők kevés ütős lappal rendelkeznek: náciveszély, antiszemita-kártya, terrorkártya és az Orbán-fóbia.

Az Orbán-fóbia csúcsra járatása a kétharamaddal riogatás manapság: alkotmánymódosítás, királyság, diktatúra, klerikális veszély és társai. De lássuk, mi az, amire biztosan nem számíthatunk, ha újból polgári kormánya lesz hazánknak!

• Orbán Viktor nem csalással fog hatalomra kerülni, nem fogja eltitkolni és meghamisítani az államháztartás adatait.
• Orbán Viktor és Varga Mihály nem fognak együttműködni egy szélsőjobboldali EU-biztossal annak érdekében, hogy az Uniót is megtévesszék az ország pénzügyi adatairól.
• Orbán Viktor nem fog trükkök százaihoz folyamodni, egy országot teljesen tönkretenni csak azért, hogy a következő választásokat is megnyerje. Éppen ezért Orbán Viktornak nem lesz őszödi beszéde sem.
• Kövér László nem fog cseh terroristákkal riogatni, amikor kedve és politikai érdeke éppen úgy kívánja.
• Felháborodott szélsőbaloldaliak és fizetett provokátorok által felheccelt anarchista tömeg nem fogja elfoglalni a HírTv székházát.
• A szocialista majálison ünneplő békés baloldali tömeget nem fogják rohamrendőrökkel agyonveretni, Kiss Péter fejét és lapockáját nem fogják beverni és eltörni.
• A Parlamentben megjelenő agyonvert, bekötözött fejű Kiss Pétert Balog Zoltán, az emberjogi bizottság elnöke nem fogja ízléstelen módon kigúnyolni.
• Tarlós István nem fogja a rendőrterrort vezető rendőrfőnököt kitüntetni.
• Nem fogják kikaparni Horthy Miklós sírját, nem lopják el koponyáját sem.
• Az Alkotmánybíróság épületébe nem fognak géppisztollyal belelőni.
• Varga Mihály nem fogja lefejelni az ATV kameráját, nem fogja szándékosan fellökni Kálmán Olgát.
• Varga Mihály pénzügyminiszter és Répássy Róbert igazságügyi miniszter nem fogja megpróbálni az ellehetetlenített baloldali média szinte egyetlen zászlóshajójának műsorvezetőit nemi erőszak koholásával tönkre tenni.
• Ókovács Szilveszer nem fogja meghamisítani az Orbán Viktorral készített interjúját azért, hogy őt illetéktelenül előnybe hozza.
• Orbán Viktor nem fogja az OTP-t átjátszani Silvio Berlusconinak.

Maga a legfőbb ügyész kezdeményezte a "Normális Magyarország" első számú képviselőjének, a töpörödő botrányból botrányba bukdácsoló párt elnökasszonyának, Dávid Ibolyának, valamint a mai napig diploma nélküli egykori rovarirtó kisiparosnak hűséges fegyverhordozójának, Herényi Károlynak a mentelmi jogának felfüggesztését. Ugyanis a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének Szili Katalin házelnöknek írt levele szerint a két politikust kétrendbeli személyes adattal való visszaélés bűntettével továbbá egyrendbeli kényszerítés bűntettével gyanúsítják.

Bokros Lajos szilárd ígérete ellenére az Európai Néppárt helyett az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójába ül mint uniós képviselő. Állítólag maga David Cameron hívta meg a magyarbarát Soros György jobbkezét neves reformközgazdászt, aki még olyan nagytekintélyű egyetemen is tanult egy évet, mint Oxford, Cambridge, Harvard, a panamai (!) Állami Egyetem. Valószínűbb azonban, hogy a Néppártban nem nézték jól a szélsőséges neoliberális elveket harciasan hangoztató, pökhendi, szemtelen stílusú Bokrost, ezért kénytelen volt menükőlőre fogni és bekönyörgni magát egy periférikus, keményen EU-szkeptikus frakcióba, amelyik igencsak káderhiányban szendvedett. Ebben a frakcióban kifejezetten EU-szkeptikus és radikális jobboldali pártok foglalnak helyet, mint a Kaczynski-fivérek Jog és Igazságosság pártja.  

Emlékezzünk csak vissza, hogy amikor a lengyel baloldal teljesen szétesett és két jobboldali párt rivalizálására egyszerűsödött a lengyel poltikai élet, akkor a teljes hazai baloldali média (azaz mondhatni "a" magyar média) rosszhiszeműen és csalárd módon úgy akarta beállítani, hogy a radikális Jog és Igazságosság (azaz a "gonosz") a Fidesz (a "főgonosz"), míg a mérsékelt Polgári Platform (a "jók") az MSZP-SZDSZ-MDF (azaz a "legjobbak") magyar megfelelője. Ezzel szemben az igazság az, hogy a Polgári Platform képviselői stratégiai szövetségben és kiváló baráti kapcsolatot ápolva ülnek a Néppártban a fideszes képviselők mellett, míg az MDF-nek jutott az EU-szkeptikus radikális Jog és Igazságosság. Ennek fényében különös értelmet nyer az MDF őszinte harca a szélsőséges Jobbikkal szemben. Emlékezetes pillanata volt a Kaczynskyi-fivérek (azaz végsősoron a Fidesz) elleni gyűlölködésnek, amikor a Pártkeltében Napkeltében Lengyel László szabályosan hisztizett és örjöngött, hogy milyen sorsa jut Európa, ha olyan borzalmas emberek vezetik Lengyelországot, mint Kaczynskyi vagy Magyarországot a cigányhitler Orbán Viktor.

De gondoljunk csak bele, mi történne most, ha az egész fordítva történik! Ha a Fidesz kényszerül (legyünk jóindulatúak: önszántából lép át, ne adj Isten meghívásra) az EU-szkeptikus frakcióba, és az MDF marad a polgári pártok frakciójában. Rögtön harsogná a média színe-java, hogy lám-lám már a Néppártnak is vállalhatatlan volt az örökké veszekedő, hangoskodó, gyűlölködő, uszító, rasszista és populista Fidesz és Orbán Viktor, így végre megérdemelt helyükre, az európai periféria, szégyenpadra kerültek. Persze térjünk vissza a valósághoz. Nem így történt, és így már érthető az is, hogy Kálmán Olgától Azurák Csabáig, Szovjet Orosz Józseftől Kárász Róbertig senki sem teszi fel a kényelmetlen, kellemetlen újságírói kérdést, hogy mégis mit keres a "normális Magyarország" radikális és EU-szkeptikus pártok gyűrűjében. Nincs mit csodálkoznunk, hiszen a magyar média jobbik felében az alákérdezés és körüludvarlás a megszeghetetlen aranyszabály, ez alól persze van kivétel: ha nagy ritkán fideszes politikust vagy a polgári oldallal szimpatizáló közéleti személyt hívnak meg a műsorukba.

Baka András főbíróvá választása után annak rendje és módja szerint a szokásos parlamenti sajtótájékoztatók következtek. Elsőnek Répássy Róbert (a "Fidesz ökle") próbált volna sajtótájékoztatót tartani, azonban a parlamenti demokráciákban példátlan módon a sajtótájékoztatóját közbekiabálással és Répássy Róbert szabályos kitúrásával Mesterházy Attila (a "jóképű talpig úriember") igyekezett ellehetetleníteni.

Régóta figyelem a hazai politikát, emlékeim szerint ez a második alkalom, hogy egy politikus sajtótájékoztatóját egy másik politikus megzavarja. Ha jól emlékszem akkor is Répássy sajtótájékoztatóját zavarták meg, természetesen akkor is az MSZP politikusai.

Pártpolitikai elfogultságtól függetlenül az esetet egyetlen módon lehet értékelni: nevezetesen Mesterházy Attila felrúgta a demokrácia iratlan szabályait. Itt szeretném egy militáns bértollnoki véleményre felhívni a figyelmet:

http://extrataho.blog.hu/2009/06/25/mesterhazy_vs_repassy_alazas_a_kobon

Szerintem ebben azontúl, hogy épeszű ember ilyen nyilvánvalóan szalonképtelen gondolatokat csak pénz ellenszolgáltatásáért cserébe képes papírra vetni, a legborzasztóbb az, hogy az Index is ajánlotta ezt a kétes értékű postot.

Hiszen nyilvánvaló, hogy a világban mindenütt a sajtótájékoztató az egy olyan műfaj, ahol az illető a saját véleményéről, álláspontjáról tájékoztatja a sajtót. A vita helye a vitaműsorokban van. Nagyon demagóg és populista dolog Répássytól számonkérni a vitára való hajlandóságot a fenti ügy ürügyén...

Szeretnék még egy apró gondolatkísérletet tenni. Tegyük fel, hogy az eset pont ellenkező felállásban történik: Mesterházy sajtótájékoztatóját próbálja megzavarni Répássy. Ugye mindenkinek a szeme előtt van, hogy a TV2-től az Rtl Klbubig, a Metropoltól a Népszabadságig mindenki a Fidesz mérhetetlen agresszióján csámcsogna hetekig és a jelenetet még a szilveszteri kabaréműsorokban is előszeretettel játszanák be kétszer. Lelki szemeim előtt megjelenik Bolgár György a Sajtóklubban, ahol azon mereng, hogy miért is csodálkozunk, hogy a szélsőségesek megzavarják az állami ünnepségeket, közbekiabálnak, lökdösődnek, hiszen kitől is kapják a bátorítást, kitől is lesik el a jó példát?! Hát a Fidesztől, akik még ellenzékből is ellehetetlenítik a bátortalan kormánypárti sajtótájékoztatókat...